Ha szeretnéd valóra váltani álmaidat, mindenekelőtt ébredj fel!

Táncolnék veled, zene sem kellene hozzá; néznélek, s nem ügyelnék arra, hogy te vagy más meg ne lássa; ölelnélek, miként álmomban, oly ösztönösen és gondolattalanul,mint még senkit, s ezért félek tőled. Tőled félek.

Az élet, szépem, olyan, mint a kottaolvasás. Vagy érted, vagy nem. És ha érted is, még nem biztos, hogy kicsalogathatod a hangszeredből azokat a hangokat. De amikor mégis muzsikát varázsolsz elő a kottából, kiderülhet, hogy hallástalanok nyüzsögnek körülötted.

Fülébe súgtam valamit. Lehet, hogy nem hallotta, lehet, hogy nem hitte. Letett egy székre.
- Beszélnünk kell - mondta komoran.
- Szeretlek - feleltem.
- Ne hajigálózz rendhagyó igékkel.
- Nem rendhagyó, és nem is hagy rendet. Mindent felborít. De aztán minden a helyére kerül, csak máshová. Szeretlek. És ez fenekestől felforgatta az életemet. Majdnem elpusztultam tőle való féltemben. Azután csaknem abba haltam bele, hogy milyen gyönyörű. Szeretlek.

A szerelem kimeríthetetlen forrás. Határos a csodával, ha nem a csoda maga. Változatossága és színei vetekszenek a csillagok számával. Hasonlít a tengerhez, szépséget és fájdalmat bőven oszt. A lélek fájdalmától ne féljetek. A kín elhamvad lassan, akár a tűzrakás. Amikor elfoszlik a füstje is, meglátjátok, elvezetett valahová, megerősödtetek.

Gyerekként anyád egyfolytában arra ügyel, hogy jaj, el ne ess, meg ne üsd, le ne forrázd magad, a halott kutyádról esküvel állítja, hogy az csak alszik, és tiszta erővel titkolja előtted frigye kudarcát. Aztán egyszerre zúdul rád minden. Akkor kell megtanulnod, milyen a testi és lelki fájdalom, az elvesztés, a százféle félelem, amikor már azt merészeled hinni, hogy mindez nem is létezik, vagy ha mégis, te elkerülheted: védőoltást kaptál ellene. Ez a fajta kímélet nem hazudás?! Nemzedékek nőnek fel úgy, hogy nem ismertették meg velük időben, mennyi mindenfélétől gazdag az élet, még a csalódástól, konfliktusoktól, gyötrelemtől is. Még azt se tudják, hogy az éhség nem halálos, legfeljebb az éhezés, hogy a fizikai erőkifejtés fájdalma idővel örömérzetté, önbecsüléssé szépül.

Vagy szőrén - vagy sehogy!